CSIGAKERT

Part utca

 

Ami Budapestnek a Városliget vagy a Margitsziget, az Gyulának a Csigakert. Szeretett és féltett park, a város tüdeje. A közterület mintegy 3,7 hektár. Értékes fákat és cserjéket őriz: idős törökmogyorót, öt–hat 250–300 éves védett kocsányos tölgyet, csoportokban jegenyenyárt, szürke vagy fehér nyárt. Látványos, ritka fa a gleditsia (lepényfa, krisztusfa). Az örökzöldek közül a tiszafa és a tujafélék a legértékesebbek. A fenyőkkel és egyéb örökzöldekkel később kiegészített kertben mintegy 100 fa tisztítja a város levegőjét. (Egyetlen kocsányos tölgy 800–1000 ember egy évi oxigénszükségletét biztosítja.)

A 19. században Angolkertnek nevezett Csigakert – mely a benne lévő egykori dombra csigaház formájában felfutó sétányokról kapta a nevét – az 1800-as évek elején egységes elképzelés szerint kialakított tájkert, a kastélykert szerves része volt (fahidak íveltek át a Körösön). A várfürdő kialakításával azonban ez a szerves kapcsolat a kastélykerttel megszakadt.

A Csigakert funkciója valójában már a második világháború után megváltozott. Fái alatt népünnepélyeket, majálisokat rendeztek, később szabadtéri színpadot építettek a csigadombra, szállodát és vízkivételi művet területének egy részére. A zöldfelület zöme ennek ellenére sértetlen maradt. A közpark azonban – amelyet 1977-ben természetvédelmi területté nyilvánítottak – a nyolcvanas évektől kezdve hosszú haldoklásnak indult. Ám a gyulaiak még ebben az állapotában is szerették, s ha kellett, megvédték, legutóbb 1995 decemberében.

Abban az évben az adventista egyház a városi önkormányzat jóváhagyásával imaházat akart felépíteni a terület Mátyás király utcai részén. A kész tervek birtokában hozzáláttak a terület előkészítéséhez: kivágtak egy több száz éves kocsányos tölgyet. Az Alföldön szinte egyedüli famatuzsálem kidöntésével nemcsak a város egy jeles természeti értékét pusztították el, hanem egy legendára is fűrészt emeltek. A néphit azt tartotta, hogy lombjai alatt hűsölt egykor Mátyás király, később pedig a kastély grófja fémkoronát rakatott a tölgy törzsébe. A koronára a városban valaha megfordult uralkodók neveit íratta. A legendát csak erősítette, hogy 1989-ben megvizsgálták, tartalmaz-e fémet a fa törzse, s a műszer mutatója másfél–két méter magasságban kilengett. A fát a kivágása után azonnal elszállították, így nem lehetett a legenda valóságtartalmáról meggyőződni. (Egy szeletét megmentették, a gyulavári Almásy-kastélyban látható.) A történtek hatására tiltakozó mozgalom bontakozott ki. Napok alatt mintegy kétezren írták alá az ívet, amelyben követelték, hogy a Csigakert területéhez ne nyúljanak, ott semmilyen épületet ne emeljenek. A tiltakozás hatására az önkormányzat és az egyház is meghátrált.

A Csigakert feltámadására azonban még egy évtizedet kellett várni. 2006-ban a területet rendbe tették: a szabadtéri színpadot elbontották, kikövezett sétányokat alakítottak ki, amelyek mellé padokat helyeztek, új lámpaoszlopokat állítottak, a füves és cserjés részeket folyamatosan gondozzák, s a két szálloda közötti területre egy filagóriát építettek. A Csigakert teljesen megújult, a gyulaiak és a turisták szívesen időznek a kellemes környezetben. Új színfolt a város és a park életében, hogy mind több fiatal tartja esküvőjét az Erzsébet-szobor és a filagória előtti téren.