KOHÁN KÉPTÁR

Göndöcs-kert

 

A Kohán György festőművész hagyatékát bemutató épületet 1888–1889-ben emelték kulturális rendezvények (színielőadások, hangversenyek, táncestélyek, társas lakomák) számára. Az egykori Pavilon a Göndöcs Benedek kezdeményezésére kialakított népkert meghatározó épülete. Ünnepélyes átadása előtt két héttel Blaha Lujza részvételével nyílt meg. A nemzet csalogánya négynapos gyulai tartózkodása alatt, Göndöcs Benedek vendégszeretetét élvezve, négy darabban is fellépett. A Pavilon szoborfülkéjében a plébános büsztje áll. Técsy László alkotását 1933 májusában avatták, s többek között báró Apor Vilmos, akkor mint gyulai apátplébános is megkoszorúzta, e szavak kíséretében: ,,Példádat követjük!” A portrét 1945 után eltávolították, s évtizedekig a múzeum kertjében várta sorsa jobbra fordulását. Csak a rendszerváltás idején került vissza eredeti helyére.

A köznyelvben Dübögőnek nevezett épületben a Kossuth- és kétszeres Munkácsy-díjas Kohán György képeit láthatjuk; a kiállítást a gazdag hagyatékból 4–5 évenként megújítják. Kohán teljes életművét – 691 festményét és 2215 grafikáját – a városra hagyta. Kohán egyedi jelenség a magyar képzőművészetben. Munkássága a mexikói monumentalistákhoz – Siqueiros, Rivera, Orozco – mérhetők. (Jellemző, ha beütjük a Google-ba a mexikói monumentalisták szavakat, Kohánnal összefüggésben jönnek elő.) Az első, ami a képtárban szembetűnik, a képek hatalmas mérete. A másik – Kohán korai időszakát nem számítva – a komor színek és a nyomasztó témaválasztás. Utóbbi kettő talán magyarázat arra is, miért mellőzték a mestert 1945 után: téma- és színválasztása nem illett a szocializmus hurráoptimista világához. Már súlyos beteg volt – tüdőrák vitte el – amikor életmű-kiállítást rendeztek képeiből a Magyar Nemzeti Galériában. A Kossuth-díjat is már csak a betegágyánál tudta átvenni.

Kohán ma nincs divatban. Bár képeit szinte valamennyi galéria keresi, egyelőre áron alul kínálják. Ennek valószínű oka, hogy kevés festménye forog a piacon. Kohán – némi túlzással – magának festett. Monumentális és – különösen élete vége felé készített – nyomasztó hangulatú képei után nem kapkodnak. Nem kétséges azonban, eljön az idő, amikor méltó helyre kerül a magyar képzőművészet történetében.  

Kohán György a Nagyváradi úti görögkeleti temetőben nyugszik, a bejárattal szembeni harangláb alatt. Síremléke nincs, sírját a család gondozza. A képtár előtt áll Péter Zsuzsa nem túl karakteres szobra.