BODOKY KÁVÉMŰHELY

Városház utca – Kapus-híd

 

Ha városnézés közben elfáradunk, üljünk be (vagy inkább ki) a belváros felőli kapusházból kialakított kávéházba. Pontosabban kávéműhelybe. Találó a név, mert a hely több mint egyszerű kávéház. Valóban olyan, mint egy műhely, ahol megtalálható minden fontos kellék – régi és új – a jó kávé készítéséhez, és olyan minőségben ,,szerelik” össze, mint egy színvonalas szervizben az autónkat. És persze azt is tegyük hozzá, hogy nagyon jó helyen van. Belső kiképzése igényes, kávéválasztéka egyedi, és – a sörkedvelőknek mondjuk – a városban itt mértek először (lehet, hogy másodjára) meggysört.

Ha kegyes hozzánk az idő, üljünk le a négy asztal egyikéhez, és bámuljuk (igen, bámuljuk) a különösen nyaranta színes forgatagot. Az ügyeket vagy vásárlásaikat intéző gyulaiakat, a sétáló turistákat és a kerékpárjukon erre karikázó bicikliseket. Élvezzük a lüktető város szépségét. Ehhez a Bodoky kávéműhely az egyik legjobb hely. Egyébként tavasztól őszig megtehetjük, mert az asztalok–székek kinn állnak, hűvös napokon a személyzet plédet rak rájuk a fázósabb vendégek számára. Ilyet az ember egyelőre csak Budapesten, a nagyvárosokban és a Balatonnál lát – no meg külföldön.

A kávéműhely névadója a Bodoky (eredetileg Henter) család. (Nevüket írták i-vel és y-nal is, utóbbi elterjedtebb, ezért ezt használjuk.) Vízügyes dinasztia, az első Bodoky az erdélyi Sepsibodokról települt Gyulára, a 19. század elején. Kezük munkáját rajta hagyták a megye és az ország vízügyi térképén. Nevüket a városban utca, köz, szökőkút és híd őrzi. A Bodokyak közül e helyütt csak Károly nevét emeljük ki, aki – mint korábban említettük – nem támogatta a Fehér-Körös várost elkerülő új nyomvonalának kialakítását. Továbbra is Gyulán keresztül vezette volna a folyó vizét, szélesebb, 45,5 méteres mederben, árvíz ellen védő töltésekkel. (A jelenlegi meder 15 méter széles, a két töltéskorona egymástól mért távolsága pedig 30 méter.) Nehéz megmondani, hogy a széles folyómeder mennyire lett volna összhangban a város léptékével.

Bodoky úgy vélte, ha a Fehér-Körös elkerüli a várost, ,,Gyula városa egy eleven és bizonyos mértékben és időben hajózható folyó jótékonyságától megfosztva, bűzhödt vizet tartalmazó holt medret kap”. Bodoky Károlynak – különösen a duzzasztó megépítéséig feltétlenül igaza volt –, ám ha terve megvalósul, most nem üldögélhetnénk a róla (róluk) elnevezett kávéműhely asztalainál, mert minden bizonnyal a Kapus-híd is a mederszélesítés áldozata lett volna.

(Érdekességként említsük meg, hogy apja, Bodoky Mihály végezte el a Körösladány és Köröstarcsa közötti, vitatott határ kijelölését, amelyet Arany János A hamis tanú című versében megörökített.)